Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FÚVÓ [ú v. u] melléknév és főnév
  • I. melléknév Olyan, aki, amely fúj; fújó. Enyhén fúvó szél; üveget fúvó munkás; takarodót fúvó kürtös. □ Úgy anyám! kecsegtesd ölbeli ebedet, Ójad fúvó széltől drága gyermekedet. (Arany János)
  • II. főnév -t, -ja (régies)
  • 1. A levegő sűrítésére, fújtatására, a légáramlás élénkítésére való szerkezet; fújtató. □ A kalapácsok, üllők újra munkához fogtak, a fúvó huhogott, a tűz sercegett. (Tolnai Lajos) Az utolsó szavakat hörögve ejtette ki … mellkasa úgy járt, … mint egy fúvó. (Mikszáth Kálmán)
  • 2. (üzemi élet) Üvegfúvó munkás. Az üveggyárban dolgozott mint fúvó.
  • Szóösszetétel(ek): 1. fúvógép; fúvókád; fúvólyuk; fúvószelep; 2. fafúvó; rézfúvó; üvegfúvó.