Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FÚRÓ főnév és melléknév
  • I. főnév -t, -ja
  • 1. Edzett acélból készített, csavar alakú, kézzel v. gépi erővel forgatott forgácsoló szerszám, amely metsző éleivel az anyagban lyukat fúr ki. Egyetemes, háromélű fúró; → hengeres fúró; hüvelyes, kanalas, keresztélű, kézi, lapos, légnyomásos, spirál, üreges fúró; pereg, zümmög a fúró; forgatja, kiemeli, nyomja, szorítja a fúrót. □ Varrógép, kalapács, fúró, gyalu, véső … zaja elült. (Kuncz Aladár) Ott guggoltam a kassza előtt, s jaj, hangtalan | gyémánthegyü fúró fúrt. (Babits Mihály)
  • 2. (argóban, tréfás v. gúnyos) Jön v. itt van a nagy fúróval: j. v. i. v. mindent lehengerlő, mindenkit felülmúló ötletével.
  • 3. (átvitt értelemben, bizalmas) Olyan személy, aki másokat fúr (4). Nem szeretik, mert nagy fúró.
  • II. melléknév Olyan <személy, dolog>, aki, amely fúr. A deszkába lyukat fúró asztalos. A fába lyukat fúró bogár.
  • Szóösszetétel(ek): 1. fúróacél; fúróakna; fúróállvány; fúróbetét; fúróbogár; fúrócsiga; fúrócső; fúróeszköz; fúrófej; fúróforgács; fúrókagyló; fúrókalapács; fúrókészülék; fúróminta; fúrónyárs; fúróorsó; fúrópad; fúrórúd; fúrótípus; fúrótokmány; fúróvágó; fúróvas; 2. csavarfúró; csigafúró; esztergafúró; földfúró; kasszafúró; kútfúró; menetfúró.