FURAKODIK tárgyatlan ige -tam, -ott, -jék v. -jon, (csak jelentő mód jelenben) furakszik
- 1. <Személy, főleg embertömegben> az útjában álló akadályokat leküzdve, magának utat erőszakolva vhová igyekszik, tolakodik. Előre furakodik. Megpróbált a tömegben az előadóhoz furakodni. □ A legkisebb fiú
a huszár mellé furakodott. (Vas Gereben) A borbély az asztalhoz furakodott, és
dalolni kezdett. (Krúdy Gyula) || a. (ritka) <Kukac, lárva földbe, fába, gyümölcsbe> behatol, befúrja magát. □ A halál is olyan, mint a kukac, a legszebb almába furakodik. (Tolnai Lajos)
- 2. (átvitt értelemben) Befurakodik (2) vhova. Ellenséges elemek furakodtak közéjük.
- Igekötős igék: aláfurakodik; átfurakodik; befurakodik; belefurakodik; előrefurakodik; felfurakodik; keresztülfurakodik; kifurakodik; lefurakodik; melléfurakodik; mögéfurakodik; odafurakodik; végigfurakodik; visszafurakodik.
- furakodás; furakodó; furakodott.