Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan <személy>, akiben a takarékossági hajlam elfajult, szinte beteges szenvedéllyé vált, ezért anyagi javaihoz az emberi józanság rovására is, sokszor a kicsinyességig ragaszkodik; fösvény. Attól ugyan nem sokat kaphatsz, mert nagyon fukar ember. □ Ha kellett áldozni, ott sem voltak ők fukarok. (Jókai Mór) || a. Fösvény v. zsugori. □ Tekla néni roppant fukar volt, még köménymagot is többször kifőzette a levesben. (Kosztolányi Dezső) || b. (átvitt értelemben) Olyan <személy>, aki nagyon szűken bánik vmivel, szűken mér vmit, kül. szót, elismerést, mintha sajnálná kimondani. Fukar a dicséretben, az elismerésben. □ [Deák] fukar volt a szónoklat ékességeiben. (Csengery Antal) [Zrínyi] szóban fukar, szenvedélyben erős. (Arany János)
2. Ilyen személyre jellemző <magatartás>. Fukar kézzel ←. Minduntalan elárulta fukar természetét. □ Fukarul bánván vele és nem akarván költeni semmit, Hitvány koszorút ad a győztesnek. (Arany JánosArisztophanész-fordítás)
II. főnév -t, -ok, -ja
1. Fukar személy. A fukart nem szereti senki. □ Kímélem a drága időt, mint fukar a pénzt. (Arany János)
2. (régies) Zsugori személy. □ A fukar hadd számítgassa A gyűlő aranyokat. (Petőfi Sándor)