FRESKÓ [1] [ë v. e] főnév -t, -ja (
művészettörténet)
Rendsz. nedves vakolatra festett, nagyméretű falfestmény.
Középkori freskók. A mennyezetet freskók díszítik. Freskót fest. □ A [vár] boltozatai művészi freskókkal vannak feldíszítve. (Jókai Mór) A csodapalotát háborús freskók díszítik. (Móra Ferenc)
- Szóösszetétel(ek): freskófestő; freskórestaurátor; freskóterv; freskótöredék; freskóvázlat.
- freskós.