Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
I. határozószó (személyragos és határozóragos) (kissé népies) fölémbe, fölédbe, fölénkbe, fölétekbe [ë-e], föléjükbe v. (bizalmas) fölibém, fölibéd, fölibénk, fölibétek [ë], fölibük v. (ritka) fölibök
A személyraggal megjelölt v. az előzményekből ismert személy v. tárgy fölé; föléje. Látod a hegyet? A repülőgép éppen fölébe érkezett.
II. névutó (ragtalan szó mellett) (népies) Fölé, rá. Tedd a füzetedet a könyvek fölébe! □ Hitvesem, Ki most fejedet kebelemre tevéd le, Holnap nem omolsz-e sirom fölibe? (Petőfi Sándor) || a. <-nak, -nek ragos szó mellett bizonyos szókapcsolatokban:> fölé. Fölébe emelkedik, helyez; fölébe kerekedik, nő vkinek, vminek. □ Megérezte az öreg, hogy fölibe kerekedett a fiának. (Móricz Zsigmond)