FARAGÁS főnév -t, -ok, -a
- 1. A farag (1, 3) igével kifejezett cselekvés, művelet, tevékenység; az a cselekvés, hogy vmit faragnak. Pásztorbot, síp faragása. Dísztárgyak faragásából él. || a. (műszaki nyelv) Vmely munkadarab felületének vágó szerszámmal való durvább megmunkálása.
- 2. Faragott dísz(tárgy). Díszes faragás; művészi faragás. A régi ládán remekbe készült faragások voltak. □ Nagy érdeklődéssel nézegette
a kapuk alakját, faragását. (Mikszáth Kálmán)
- Szóösszetétel(ek): csontfaragás; fafaragás; kőfaragás; szófaragás; versfaragás.
- faragásos; faragási; faragású.