Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FARAGÓ melléknév és főnév
  • I. melléknév
  • 1. Olyan <személy>, aki farag (vmit). A padot faragó gyerek. □ A falat … megrakom, meg a tetőt … kifaragom. Úgy hívják az ilyent nálunk egy szóval, hogy "faragó ember". (Jókai Mór) || a. Faragó béres: olyan b., aki leginkább szerszámokat készít, javít, bognár- v. ácsmunkát végez.
  • 2. Faragásra való, faragásra haszn. Faragó szekerce.
  • 3. Faragással kapcs. Faragó művészet.
  • II. főnév -t, -ja (ritka) Faragó személy, kül. az, aki fából farag vmit, főleg ács, bognár, kádár, pintér. □ Ott maradtak másfél napig, míg a faragó a rudat kifaragta. (Mikszáth Kálmán) A hátán putton volt, és a puttonban faragótól való forgács. (Gárdonyi Géza)
  • Szóösszetétel(ek): 1. faragóács; faragóbak; faragóbalta; faragóbárd; faragóeszköz; faragófa; faragókés; faragóművész; faragótőke; 2. fafaragó; füstfaragó; képfaragó; kőfaragó; versfaragó.