Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FONÓ melléknév és főnév
  • I. melléknév
  • 1. Olyan <személy, berendezés>, aki, amely fon. A gyapjút fonó asszony; a selymet fonó gép.
  • 2. Fonással kapcsolatos. Fonó tanfolyamot végez.
  • II. főnév -t, -ja
  • 1. A fonás tevékenységét végző v. fonással foglalkozó személy. A fonó munkája; összegyűltek a fonók.
  • 2. (népies) Az a helyiség, szoba, ahol téli estéken a falusiak, főleg a fiatalok fonás és szórakozás végett összegyűlnek. Fonóba megy, jár. Kihallatszik a fonóból a nóta. □ Valamennyi szép leány van a környéken, mind rólad énekel a fonóban. (Vörösmarty Mihály) || a. Az e célból összegyűlt személyek együtt. Az egész fonó rajta nevetett. || b. Az ilyen személyek együttléte, együttes munkája, szórakozása. Még meg sem kezdődött a fonó. Sokáig tartott a fonó.
  • Szóösszetétel(ek): 1. fonóasszony; fonófej; fonófolyamat; fonógyár; fonóház; fonóipar; fonókerék; fonókocsi; fonólány; fonómirigy; fonómunka; fonóműhely; fonóóra; fonóorsó; fonórokka; fonószemölcs; fonószoba; fonóterem; fonóüzem; 2. fésűsfonó; pamutfonó; selyemfonó; szövő-fonó.
  • fonói.