Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (választékos) A helyes, szokásos, ésszerű helyzettel, állapottal v. cselekvéssel ellentétben álló és ezért furcsa, gyakran nevetséges; visszás. Fonák erkölcs; fonák gondolkozás. □ A közönség örömest nevet bohóságokat s fonák erkölcsöket. (Vörösmarty Mihály) [Az őrült] hova tovább, mindig fonákabb dolgokat kezdett cselekedni. (Jókai Mór) Valami ősi volt Újváros múltjában, fonák primitívség, szennyes romantika. (Babits Mihály)
2. (választékos) A szokottal, a természetessel ellenkező és ezért kellemetlen, kínos. Fonák helyzet. Ma minden fonákul ment. □ Toldit e fonák harc majd hozta zavarba. (Arany János)
II. főnév -ot, -ja (rendsz. 3. sz. birtokos személyraggal)
1. A színével (IV. 2) ellenkező oldal; vminek, kül. szövött anyagnak a visszája (1), hátsó oldala. A szövet fonákja. A levéltetvek a levél fonákján élnek. Fonákjáról néz vmit. □ Ismeritek a bérházak fonákját, | mely valamely üres telekre hátall (Babits Mihály)
2. (átvitt értelemben, választékos) Vminek, ritk. vkinek az a rejtettebb oldala, ill. ritkább megjelenési formája, amely ellentéte a róla általánosan kialakult, kedvezőbb képnek. Az éjszaka megmutatja az élet fonákját. Most megismertem őt a fonákjáról is. □ Ne bánd, hogy csalfa csillogás az élet, Bár színe alján ott a torz fonák, Nézd édes rajzát. (Tóth Árpád)