Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
I. melléknév -abb Ravaszul ármánykodó, alattomosan cselt szövő, mást bajba keverő <személy v. csoport>. □ Jelesen adá Megyeri a fondor Warningot. (Vörösmarty Mihály) A fondor hízelgők e buzgalmat nagyravágyásnak keresztelék. (Jókai Mór) || a. Ilyen személyre jellemző, vele kapcs., tőle származó. □ A bort szörpölte Harangláb, | A fondor lelkületű egyházfi. (Petőfi Sándor) Visszavonult a szobájába a jövendő fondor terveit kikoholni. (Jókai Mór) || b. Fondorlattal, ármánykodással teli <állapot, helyzet>. □ Kivárjuk a viszálkodó nagyok Fondor világát, mely árad s apad. (Vörösmarty MihályShakespeare-fordítás)
II. főnév -t, (-ok) (ritka) Fondor lelkületű személy. □ Kudarcot vall itt a fondor s csalárd. (Vörösmarty Mihály) Így beszélt a lelketlen fondor (Mikszáth Kálmán)