FOLYOMÁNY főnév -t, -ok, -a (kissé régies, választékos)
Vmely tételből, tényből, helyzetből, eseményből, jelenségből önként származó, adódó következmény. □ Az öreg úr a megkötött ismeretség folyományaképpen szíves mosolygással nyújtá
kezét búcsúzásra. (Mikszáth Kálmán) Ha a nő sorsát ma is a férfi formálja, ez nem szükségképpen a szellemi inferioritás [= alacsonyabbrendűség], hanem talán a társadalmi helyzet, a történelmi eredmények folyománya. (Ambrus Zoltán)