Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <Vmely felületen> az alapszíntől eltérő színű kisebb rész, darab. Sárga foltok a mezőn, a vetésben. A kánya tojásán barnás foltok vannak. □ Legszebb a visegrádi vár, amint nagy foltot vet csonka árnyéka a Duna vizén. (Mikszáth Kálmán) Búzakék atillája feltűnt még távolodva, mint egy színes folt. (Kaffka Margit) || a. Bepiszkolt, szennyezett felületrész. Olajos folt; foltot ejt, hagy; eltávolítja, kiveszi a foltot. □ Anyja reárogy : Mindre nem érez semmit a holt, Marad a tört [= alvadt] vér fekete folt. (Arany János) A rozsdás acélpengén nem hagy már a lehelet semmi foltot. (Mikszáth Kálmán) Kínozta az öreg vendéglőst, hogy a ruháján esett foltokat az ő költségén tisztíttatja ki. (Krúdy Gyula) || b. A testen vérfolyás nélküli sérüléstől (ütés, csípés stb.), bizonyos betegségektől v. öröklődés útján keletkezett, a környezetétől eltérő színárnyalatú bőrterület. → Hideg folt. Kék foltok a szem körül. Csupa kék és zöld a folt teste. □ Ne gyalázzon testi folt: Anyajegy, sömör. (Arany JánosShakespeare-fordítás) Anna karja tele volt vörös és kék foltokkal. (Nagy Lajos) || c. <Növényen> betegség következtében keletkezett, kisebb-nagyobb kiterjedésű színváltozás. A levélragya foltja.
2. Egy darab (szövet, fém v. egyéb) anyag, amellyel egy más anyagon keletkezett szakadást, lyukadást, kopást bevarrnak, befednek. Csupa folt; → hideg folt; → hátán folt; folttal → állja a ruha. □ [A gyerek alá raknak] kabátot, mellényt, amin már annyi volt a foltozás, hogy újabb foltot nem lehet rá fölvetni. (Tömörkény István) Még a szabó se tudná megmondani, hogy a sokféle és sokszínű folt közül melyik az igazi nadrág, s melyik került oda később foltnak. (Nagy Lajos)
3. Sárga folt: a) (történettudomány) a középkorban a zsidók elkülönítése idején ruhájukra megkülönböztetésül felvarrt sárga szövetdarab; b) (biológia) a legérzékenyebb hely a szem ideghártyáján.
4. (átvitt értelemben) <Vmin esett> csorba, erkölcsi szenny. → Sötét folt; élete sötét foltja; foltot ejt vmin; folt esik a hírnevén; nem tűr foltot; folt van a becsületén. □ Szegény jó anyámmal fölfordult a világ S kegyetlen haraggal im e szókat mondá: "Hogy tiszta nevemnek ilyen foltja vagyon!" (Petőfi Sándor) Nem szabad Olgán hagynom e foltot. (Tolnai Lajos)
5. (kissé régies) Viszonylag nagyobb helynek, területnek kisebb része, darabja (3), amely a többitől vmilyen tekintetben elüt. A Rábaköz kis folt a világ térképén. □ Nincs egy folt a várban, mely véres ne volna. (Jókai Mór) Lehetetlen, hogy legalább egy egészséges folt ne legyen e földön. (Csiky Gergely)
6. (népies, régies) Állatoknak kisebb csoportja, csapata, falkája. □ Az egész nép, mint vert had szanaszét iramlik: De, mikép nagy foltja sereges madárnak, Mind sorba verődnek, mielőtt leszállnak. (Arany János) || a. jelzői használat(ban) (népies, régies) Vmely állatból v. madárból ennyi. □ Ott nyargalász gulya, ménes az avar pusztán Egy folt seregély repül a nyomukban. (Jókai Mór)
Szólás(ok): drágább v. többet ér a folt a ruhánál v. a nadrágnál: a javítás többe kerül, mint amennyit a javítandó tárgy ér; kitelik a maga foltjából: a) <sérült testrész> begyógyul; b) <jószágban esett kár> megtérül a jószág hozadékából.