FOGLÁR főnév -t, -ok, -ja
- 1. (régies) Börtönőr, fogházőr. A foglár a kulcsait zörgette. □ A foglár bevezette őt egy hosszú folyosón át egy szobába. (Jókai Mór) Foglárjai fölvezették a harmadik emeletre, becsukták egy cellába. (Kosztolányi Dezső)
- 2. (katonaság, elavult) <Katonai fogházban> a foglyok őrzésére rendelt, rendsz. továbbszolgáló altiszt, tisztes.
- Szóösszetétel(ek): foglárőrmester; foglár-törzsőrmester.
- foglári; foglárság.