FOHÁSZKODIK tárgyatlan ige -tam, -ott, -jék (-jon)
- 1. (vallásügy) Fohászt mond, röviden imádkozik. Istenhez fohászkodik. □ Toldi
kezét összetette, Buzgón fohászkodva istent említette. (Arany János)
- 2. (átvitt értelemben, néha tréfás) <Bánatában, nehéz feladat előtt, inkább mulatságos, mint megható szorultságában> sóhajtozik. Ahelyett, hogy nagyokat fohászkodnál, legalább a vázlatot megírhattad volna. Szóláshasonlat(ok): fohászkodik, mint a kárvallott → cigány. □ Nagyokat nyögött, keserveseket fohászkodott. (Tolnai Lajos)
- Igekötős igék: felfohászkodik; nekifohászkodik.
- fohászkodó.