FOGAZ tárgyas ige -tam, -ott, -zon
- 1. (műszaki nyelv) <Eszközt, alkatrészt> fogakkal (2) felszerel, (marás, vágás, vésés útján) fogakkal ellát. Gereblyét fogaz; kereket fogaz.
- 2. <Papirost, lemezszerű anyagot> díszítésül csipkés szélűre vág. Fogazza a polcra rakott papirost.
- 3. (műszaki nyelv) <Két v. több foggal ellátott alkatrészt> fogakkal egymásba illeszt, erősít. A híd gerendáit egymásba fogazzák.
- Igekötős igék: egybefogaz; kifogaz; megfogaz; összefogaz.
- fogazatlan; fogazható; fogazó; fogazott; fogaztat.