FOTEL [ë v. e] főnév -t, -ok v. -ek [ë], -ja v. -je [e], (
finomkodó) fotőj -t, -ök, -e [e]
Párnázott karosszékhez hasonló, de annál alacsonyabb ülésű és rendsz. egész felületén kárpitozott bútordarab.
Egy garnitúra két fotellel. A vendégek kényelmes fotelokban ültek. □ Csak ült egy fotőjben
(Gárdonyi Géza) Leül
a fotelbe, maga elé tesz
egy üveg likőrt, elmereng. (Karinthy Frigyes)