FOGAMZIK tárgyatlan ige -ok, (-om), -ol; -ott; -anék, -anál, -ana; -zon v. (-zék); -ani (
régies,
irodalmi nyelvben) foganzik (főként egyes szám 3. személyben)
- 1. (biológia) Fogamzik vki, vmi: vmely nőnek v. vmely állat nőstényének méhében a petesejt a hím ivarsejt által megtermékenyül, és fejlődésnek indul. || a. Erre az élettani működésre képes, alkalmas. Könnyen fogamzik. Az élőlények más-más életkorban kezdenek fogamzani.
- 2. (ritka) <Élőlény> a fogamzás következtében létrejön; fogan. Magzat fogamzott benne.
- 3. (növénytan) <Szemzés, oltás> az idegen sejtek egybekapcsolásával életet kezd, fejlődésnek indul. Most fogamzik az oltás. A szemzés szépen fogamzik. || a. (növénytan) <Elvetett mag, elültetett növény> a fejlődés első látható jeleit mutatja. Ebben a földben jól fogamzik a mag.
- 4. (átvitt értelemben, választékos) <Gondolat, érzés vkinek a> lelkében, tudatában létrejön, születik, valósággá lesz; fogan. Agyában bolond gondolat fogamzik. Ez a terv fogamzott benne. □ Remek könyv
Melytől új eszme foganik. (Arany János) A meglehetősen váratlan hatásból egy hasznos ötlet fogamzott. (Ambrus Zoltán)
- Igekötős igék: megfogamzik.
- fogamzó.