FOGAS [2] főnév -t, -ok, -a
Főleg a Balatonban élő, ezüstfehér, szálkátlan, igen ízletes húsú édesvízi hal, a süllő kifejlett példánya (Lucioperca lucioperca; Lucioperca sandra). □ A fogas
feljön a [jégbe] vágott lékhez levegőt színi. (Jókai Mór) || a. Ennek húsa mint emberi táplálék, ill. mint kész étel. Roston sült fogas. □ Nagy evészet és ivászat volt, erőleves findzsában, balatoni fogas remeke, pulykapecsenye. (Kosztolányi Dezső)