FOGADKOZÁS főnév -t, -ok, -a
- 1. A fogadkozik igével kifejezett megnyilvánulás; az a tény, hogy vki fogadkozik; vminek ismételt, nyomatékos megfogadása, ígérete. Hiábavaló, üres fogadkozás. Többszörös fogadkozása ellenére sem jött el.
- 2. Ennek gondolati tartalma és nyelvi formája; fogadkozó szavak, ígéretek. Fogadkozását már senki se hitte el. Unom, nem bírom az örökös fogadkozását.