FITYFIRITTY főnév -et, -e [ë, e]
- 1. (kedveskedő, tréfás) Apró, élénk, fürge, kedvesen csacsogó gyerek, kül. növendékleány, akit még nem kell komolyan venni. □ Van egy szép leánykája
Magam is láttam ott azt a kis barna fityfirittyet. (Mikszáth Kálmán)
- 2. (rosszalló, gúnyos) Rendsz. kis termetű v. jelentéktelen ember, aki mindenáron fel akar tűnni, s ezért hangoskodik, feltűnősködik, fitogtatja magát. □ A király szót fogadott s
kikeresett egy sovány embert az udvari fityfirittyek közül. (Móra Ferenc)
- 3. jelzői használat(ban) (tréfás) Fürge, mozgékony, kedvesen csevegő <nőszemély>. □ Hát ez a kis fityfiritty leány? Milyen finnyás a lelkem. (Jókai Mór) Olyan fityfiritty kedves asszony, aki él az érzéseinek. (Mikszáth Kálmán)