FISZ főnév -t, -ek [fiszëk v. fisszëk], (
ritka) -e [e] v. -je [e] (
zene)
- 1. Az f hangnak félhanggal felfelé való módosításából származó hang. Fisz-dúr: a fisz alaphangról kiinduló dúr hangsor v. az erre a hangsorra épülő hangnem; fisz-moll: a fisz alaphangról kiinduló moll hangsor v. az erre a hangsorra épülő hangnem.
- 2. Ennek a hangnak írott v. nyomtatott jele, jelölése. Fisz-t írj!
- 3. Hangszeren e hang megszólaltatására való billentyű (pl. zongorán) v. hely (pl. hegedű húrján). Üsd le a fisz-t! Fisz-t fogj, ne f-et!