FLEKKEN [ë-ë v. e-e] főnév -t, -ek, -e [ë, e] (
konyhaművészet)
Olajozott bélszínből v. sovány sertéshúsból parázs fölött rostélyon, nyárson hirtelen sütött szelet; gyak. pálcikára fűzve tálalják.
Bekapott egy flekkent. A kirándulók flekkent sütnek.
- Szóösszetétel(ek): flekkensütés; flekkensütő.
- flekkenes; flekkenezik.