FIRKÁLMÁNY főnév -t, -ok, -a
- 1. Rendetlen, összevissza firkált írás; (irka)firka. Gyerekes firkálmány. Miféle firkálmány ez itt a füzetedben? || a. Vmire firkálva (1a) írt szöveg, rajz. Szennyes firkálmányokkal voltak tele a falak.
- 2. (átvitt értelemben, rosszalló) Értéktelen, kezdetleges írásmű; fércmű. Firkálmányaival ostromolta a szerkesztőséget. Otromba firkálmányt írt ellene. Szemétkosárba az ilyen firkálmányokkal!