Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
FALU főnév -t v. (régies, választékos) falvat; -k v. falvak, -ja v. (régies, választékos) falva
1. A városnál általában kisebb, zárt település (ill. ez mint község, közigazgatási egység), amelynek lakói jobbára mezőgazdasággal foglalkoznak. → Csoportos falu; eldugott, isten háta mögötti, kis falu; vkinek a → fatornyos faluja; → olimpiai falu; poros, sáros falu; telepes falu; (1945 után) termelőszövetkezeti falu: olyan f., amelynek lakossága (csaknem) teljes egészében a szövetkezeti gazdálkodás útjára tért; a falu alsó ← része; a falu felső ← része; a falu alsó ←, → felső vége; a falu farka ←; a falu földjei, (fő)utcája, kútja, határa, legelője, művelődési háza, népe, tornya v. (tréfás) nyele; a falu földműves- v. termelőszövetkezete. Idelátszik a falu. E város a múlt század végén még falu volt. Bevezetik a faluba a villanyt. Hazamegy a faluba. faluról falura jár. □ Ezer felé bús harcmező a hon | Itt egy falu, amott egy város ég. (Petőfi Sándor) Ebéd után a közeli falvakból is ömlöttek a vendégek. (Mikszáth Kálmán) Röszkének híjták a falut , pedig az ősi neve Reszke. Talán azért, mert itt mindig reszketett az emberi nép az éhségtől. (Móricz Zsigmond) || a. Ennek területe, ill. határa (6). Itt már más falu kezdődik. A szomszéd falut elöntötte az árvíz. □ Az innenső részen a tatár falvak lapultak meg, a kéklő domb alatt. (Mikszáth Kálmán) || b. Ilyen település általában a várossal szemben, a maga jellegzetes, csendes(ebb), nyugodt(abb) életformájával, gyak. kezdetleges(ebb), gazdasági, művelődési stb. viszonyaival; vidék (3). Kigyullad a fény a falvakban; → valahol falun; falun él; falun nőtt fel; → valahova falura; falura megy nyaralni, pihenni; → valahonnan faluról, más faluból. Látszik rajta, hogy faluról jött. Az osztályharc (állása és kérdései) falun; a falu művelődési viszonyai. Egyre inkább eltűnik a falu és a város közti különbség.
2. (gyak. birtokos viszonyban) A faluban lakók összessége, a falu lakossága mint (vmely szempontból tekintett) közösség. A → fél falu; a falu bírája, jegyzője, párttitkára, tanácselnöke; a falu borbélya, kanásza, kovácsa; a falu becsülete, híre; a falu apraja-nagyja; (népies) a falu árvája; a falu bikája ←; a falu bolondja; a falu címere ←; a falu eleje, esze, feje; a falu pennája ←; a falu rossza ←; a falu szája ←; a falu szépe; → tele van a falu vmivel; (népies, tréfás) odavagyunk falustul: végünk van. □ Szigorú szeme meg se rebben, Falu még nem várt kegyesebben Városi bujdosóra. (Ady Endre) Az egész falu fel volt zúdulva ezen az istentelenségen. (Móricz Zsigmond) || a. <A városi népességgel szemben> vmely ország lakosságának falun élő része. A falu áruellátása, egészségügye, művelődési, szórakozási lehetőségei. □ És az országban a törékeny falvak | az eleven jog fájáról lehulltak. (József Attila)
Szólás(ok): (bizalmas) micsoda falu Bécs!: <nagyzoló lekicsinylés, ellentmondás kifejezésére:> ugyan, ne beszélj már!