Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FINTA melléknév és főnév
  • I. melléknév fintán (tájszó)
  • 1. Ferde, görbe kajla. Finta láb; finta szarvú ökör.
  • 2. Finta orrú: pisze, fitos o.
  • 3. Tettető, félrevezető. Finta beszéd.
  • II. főnév fintát, fintája (régies, irodalmi nyelvben) Csel, színlelt támadás. □ Ismerem én a kunokat, csak finta tőlük az ilyen hirtelen elvonulás. (Jókai Mór) Tartottak a fintáitól. (Mikszáth Kálmán)
  • Szóösszetétel(ek): csalafinta.