Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FILOZOFÁL tárgyatlan ige -t, -jon
  • 1. Filozófiai jellegű kérdéseket felvet, ezekkel foglalkozik, rajtuk gondolkozik. Mikor kezdett az ember filozofálni? Tanítványaival filozofált.
  • 2. (bizalmas, sokszor tréfás, gúnyos) Rendsz. a gyakorlattól elvonatkoztatva, körülményeskedve, okoskodva vizsgálódik, elmélkedik, okoskodik, tűnődik. Csak filozofál ahelyett, hogy megfogná a dolog végét. Ha kérdezik, hosszadalmasan filozofálni kezd. Ugyan, ne filozofálj már annyit! □ Látod, milyen szerencséje van ennek az emberpalántának – filozofált Marjánszky felé fordulva. (Mikszáth Kálmán) Engedj már aludnom! Ilyenkor filozofálsz? (Gárdonyi Géza)
  • filozofálás; filozofálgat; filozofáló.