FÜVÉSZ  főnév -t, -ek, -e [ë, e] (
régies, 
irodalmi nyelvben)
- 1. Botanikus.
 - 2. jelzői használat(ban) Növénytani. □ Azt a vádat sem lehet [a debreceni botanikusok] 
 ellen emelni, hogy nem ismerték a régibb fűvész irodalmat. (Arany János) Ez a rejtélyes furcsasága a növényvilágnak, az "arbutus unedo" 
 Van biz annak magyar fűvész neve is: "kukojca". (Jókai Mór)
 - Szóösszetétel(ek): füvésztudomány.
 - füvészet; füvészi; füvészség.