Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FINNUGOR [n-u] főnév és melléknév (nyelvtudomány)
  • I. főnév
  • 1. A finnugorok: a) az a hajdan közös nyelvet beszélő népközösség, amelynek utódai a mai finn-permi (finn, észt, lapp, mordvin, mari, udmurt, komi stb.) és az ugor nyelveket (magyar, manysi, chanti) beszélő népek; a finnugorok őshazája; b) e népközösségből kivált, ma is élő népek, ill. ezek vmelyike. Nyelvileg mi, magyarok is finnugorok vagyunk.
  • 2. Az a nyelvtudományi módszerrel kikövetkeztethető alapnyelv, mely egykor e népközösség nyelve lehetett. || a. A finnugorok mai utódai által beszélt nyelvek családja. A finnugor a kisebb nyelvcsaládok közé tartozik.
  • II. melléknév
  • 1. A finnugorokhoz (I. 1) tartozó. Finnugor nép.
  • 2. A finnugorok nyelvére vonatkozó, jellemző, azzal kapcs. Finnugor nyelvészet, nyelvrokonság, sajátság.
  • 3. A finnugorok nyelvközösségének idejében levő. Finnugor együttélés; finnugor kor, korszak.
  • finnugorság.