FELSÓHAJT tárgyatlan ige fölsóhajt, (
régies) felsohajt, fölsohajt
Bánatának, szomorúságának kifejezéséül mély lélegzetet véve egy nagy sóhajtást hallat.
Bánatosan, szomorúan felsóhajtott. Válasz helyett felsóhajtott. Tett-vett s közben fel-felsóhajtott. □ Hogy itt hajdan szebb élet volt, Érzi szivem s felsohajtok. (Kisfaludy Károly)