FELREZZEN tárgyatlan ige fölrezzen (
választékos)
<Külső hatásra megrezzenve, álmából, nyugalmából v. elmélyült gondolkodásából> hirtelen felébred, ill. felfigyel.
A csattanásra felrezzent álmából. □ Nagy szerencse felelte Gyuri felrezzenve, szinte gépiesen. (Mikszáth Kálmán) A homlokom dörzsölve rezzenek fel: | mi ez az álom? (Kosztolányi Dezső)
- felrezzenés; felrezzenő; felrezzent. melléknév