Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FÉSZKEL [e] ige -t, -jen [ë]
  • 1. tárgyatlan <Madár> fészket rak vhova, s ott tartózkodik, ott költ. A fák lombjai közt madarak fészkelnek. || a. tárgyatlan (átvitt értelemben) Vhová telepszik. □ [Az ifjú] a két testvér Rétiek házába fészkelvén magát …, Réti Erzsi körül … veszedelmesen udvarol. (Vörösmarty Mihály)
  • 2. tárgyatlan (átvitt értelemben) Vmi tartósan (ott) van vhol. A betegség már rég ott fészkel benne. Mit tudom én, hogy mi fészkel másnak a szívében. □ Oda kap, hol fészkel az agy. (Arany János) A házasságnak különös paródiája fészkelt ebben az udvari lakásban. (Babits Mihály) || a. tárgyas (átvitt értelemben, ritka) Vhová fészkeli magát: befészkeli magát, befurakszik vhová. □ Szivökben ölő gond Nem fészkelte magát. (Vörösmarty Mihály)
  • Igekötős igék: befészkel; belefészkel; odafészkel; ráfészkel.
  • fészkelés; fészkelő; fészkelt.