FAGGAT tárgyas ige -tam, -ott, ..asson
- 1. Hosszasan, kitartóan, erőszakosan kérdezget vkit vmiről; vallomásra ösztökél, folytonos kérdésekkel ostromol, zaklat vkit. Ne faggass, úgyse mondom meg! Örökké az iskolai dolgairól faggatja. Hiába faggatták, nem árult el semmit. □ Ekkor
kezdték el faggatni az ifjak, hogy mit tud a leány felől? (Jókai Mór) Nem akarlak sokáig faggatni. Az megszégyenítő. (Kosztolányi Dezső)
- 2. (elavult) Gyötör, ingerel. □ Az olasz
Faggatá a népet gúnyoló beszéddel. (Arany János)
- 3. (tájszó) Folyamatosan (ki- v. föl)fakaszt, szétnyom vmit. Paradicsomot, szőlőszemeket faggat.
- Igekötős igék: kifaggat; megfaggat.
- faggatás; faggatható; faggató; faggatott.