Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FÉSZKELŐDIK [e] tárgyatlan ige -tem [e] -ött, -jék (-jön) (gyak. -t ragos mértékhatározóval)
  • 1. Rendsz. ülő- v. fekvőhelyén maradva nyugtalanul izeg-mozog. Ne fészkelődj már annyit azon a széken! □ Fészkelődött elébb egy kissé az állat, De majd belenyugszik, mivel úgy is fáradt. (Arany János) A vendéglői ágyban egyre fészkelődött, forgott. (Mikszáth Kálmán)
  • 2. (átvitt értelemben, bizalmas) <Személy> belső nyugtalanságtól űzve többé-kevésbé célszerűtlen tevékenységet folytat. Nem került volna bajba, ha nem fészkelődik annyit. || a. (ritka, irodalmi nyelvben) Berzenkedik. □ Csak legalább rájok üthetnénk, – fészkelődött … a komáromi kapitány öccse. (Gárdonyi Géza)
  • Igekötős igék: befészkelődik; odafészkelődik; visszafészkelődik.
  • fészkelődés; fészkelődő.