FOLYTONOSSÁG főnév -ot, -a (csak egyes számban)
A folytonos melléknévvel kifejezett állapot, tulajdonság; megszakítás nélküliség, folyamatosság, állandóság.
A folytonosság hiánya. Munkájából hiányzik a folytonosság. □ Akarom, hogy [nevelésében] a folytonosságot semmi meg ne szakítsa. (Tolnai Lajos) A természetben folytonosság uralkodik
és a folytonosságban tökéletesedés. (Gárdonyi Géza) || a. Vminek folytonos, megszakítás nélküli volta, menete.
A görbe, a vonal folytonossága. Biztosítani kell a termelés folytonosságát. || b. (
politika) Elvileg megszakítatlan, szoros kapcsolat egymást folytató, ill. felváltó politikai rendszerek v. intézmények között.
A reakció folytonosság helyreállítására törekedett.
- Szóösszetétel(ek): jogfolytonosság.