FESTMÉNY [e v. ë] főnév -t, -ek, -e [ë, e]
Festett, színes kép.
Munkácsy festményei. A falakat festmények díszítik. □ A festmény nagy részét égi látomány
foglalja el. (Péterfy Jenő) A fekete falon egy nagy
elrongyolódott festmény látszott. (Gárdonyi Géza)
- Szóösszetétel(ek): 1. festménycsarnok; festménykeret; festménykiállítás; festménymásolás; 2. falfestmény; olajfestmény; vízfestmény.