FEST [e v. ë] ige -ett [ë], fessen [e-ë v. ë-ë]; -eni [e], (
tájszó) föst -ött, fössön
I. Színezőanyaggal von be; színessé tesz.
- 1. tárgyas Fest vmit: vmely tárgyra védő rétegül, ill. díszítésül színezőanyagot ken; mázol. Festi a bútort, a kerítést. Az ablak keretét zöldre festi. || a. Fest vmit: vmely helyiség v. épület falainak felületét színezőanyaggal borítja, és gyak. stilizált mintákkal díszíti. Festik a szobát. Mindkét házat sárgára festették. || b. (tárgy nélkül) A lakás belső falait gyak. mintázva festékkel színezi. Van már két éve, hogy festettek nálunk. || c. tárgyatlan E műveletek közül vmelyiket iparszerűen űz. Már nem fest, beadta az ipart. □ Nem vagyok én olyan akárki, itt festek a vasbútorgyárban
(Gelléri Andor Endre)
- 2. tárgyas <Arcot, ajkat, hajat> folyamatosan v. szokásszerűen színező kozmetikai szerrel ken be. Festi az ajkát, az arcát, a száját, szemöldökét. □ Festeni is szokta az arcát,
már csak ingerkedésből is, mert az ura haragudott ezért. (Babits Mihály) || a. Festi magát: kozmetikai szerrel színezi az arcát, az ajkát, hogy ne lássék nagyon halványnak, v. <kül. színész> hogy az ábrázolt alak jellegzetes vonásait a távolabbi néző számára is feltűnővé tegye. Ízléstelenül festi magát. Ízléssel tudja magát festeni. □ Színésznőink igen rosszul tudják magokat festeni. (Vörösmarty Mihály)
- 3. tárgyas Színezőanyaggal v. ennek oldatával átitatva v. más vegyi eljárással vmilyen színűvé tesz vmit. Gyapjút fest; festi a haját, bajuszát, szakállát. Ruháját kékre festi. □ Haját kanárisárgára festi, erősen hízik. (Kosztolányi Dezső)
- 4. Vmi (vmilyenre) fest vmit: a) vmely anyag másra változtatja vminek a színét. (átvitt értelemben) Vér fest vmit: nagy vérontás színhelye vmi. A savak a kék lakmuszt vörösre festik. □ A balti partot s Adria öbleit | Vér festi. (Berzsenyi Dániel); b) színes anyag vmire rátapadva más színt ad neki, v. vmilyen színű foltokat hagy rajta. A korom feketére festette az arcát. A szeder kékre festette a nyelvét. Az elesett katonák vére pirosra festette a mezőt. □ [Toldi lova] sem az volt, aki tegnap estve, Sárral, úti porral szürke színre festve. (Arany János) || a. (tárgy nélkül) <Színes ruhanemű> nedvesség folytán feloldódó festékanyagával színét más anyagnak adja át, és foltokat hagy rajta; fog (fog [2] II. 2). Ez a ruha fest.
- 5. tárgyas (átvitt értelemben) <Testrészt vmely érzelem v. élettani hatású fizikai körülmény vmilyen színűre> változtat azzal, hogy a bőr alatti erekben a vérkeringést módosítja. Kékre festette a kezét a fagy, a hideg. Lángvörösre festette arcát a szégyen. Pirosra festette arcát az öröm, a láz, a lelkesedés. Vörösre festette fülét az ital, orrát a bor. □ A pár pohárka bor
kigyullasztotta
arcát, pirosra festette
ajkait. (Tolnai Lajos) Az elkeseredés sötétre festé arcomat. (Mikszáth Kálmán)
II. Színesen ábrázol.
- 1. tárgyas (ritk. tárgy nélkül is) <Valóságos v. képzelt élőlényt, tárgyat, tájat> különféle színezőanyagok felrakásával vmely felületen két kiterjedésben, de a harmadik kiterjedés benyomását is éreztetve, rendsz. művészi igénnyel ábrázol. Fest vkit, vmit; → aktban fest; madarat, tájat fest; életnagyságban festi a tudóst; festeni való: nagyon szép, mutatós; vászonra fest vkit; festeni sem lehet v. festő sem festhet különbet: olyan szép, hogy a festő művészete sem alkothat szebbet. □ Ha festő volnék: egyebet sem, Csupán felhőket festenék. (Petőfi Sándor) Olyan jószág az
, hogy olyat a piktor se fest. (Mikszáth Kálmán) Valami művész ült messzebb az erdő felé, nagy állvánnyal, ládákkal, s festette az erdőt. (Babits Mihály) || a. tárgyas <Vmilyen képet> ilyen eljárással alkot, létrehoz. Aktot, állatképeket, arcképeket, csendéletet, tájképet fest. □ Festek egy szép, nagy, új képet. (Gárdonyi Géza) || b. (tárgy nélkül is) Alkalomadtán v. szokásszerűen, gyak. művészi hivatásból v. iparszerűen foglalkozik festéssel. Falra, selyemre, vászonra fest; arcképeket, tájképeket fest; olajjal, pasztellel, vízfestékkel fest. Évek óta fest. □ Egy sarokban a kártyát verik, másutt meg festenek, rajzolnak, sakkoznak. (Kuncz Aladár) Művész vagyok
, én festek a királyság alatt, én festek a köztársaság alatt. (Nagy Lajos)
- 2. Vmit fest vmire: színezőanyaggal vminek a mását, képét rögzíti, v. vmilyen ábrát rajzol vmire. Békegalambot fest a zászlóra; csillagot fest a falra. A bohóc két piros kört festett az arcára. □ A bajszot úgy gyűlölte, Hogy legott a méreg ölte, Látva, hogy nő más embernek, Vagy korommal fest a gyermek. (Arany János) || a. tárgyas (átvitt értelemben, választékos) A láz rózsákat fest az arcára: a láztól piros foltok jelentkeznek az arcán.
- 3. tárgyas (átvitt értelemben) <Más kifejező eszközökkel elképzeltetve> ábrázol, híven jellemez. → Élénk színekkel fest vmit. Élénk szavakkal festette az eseményeket. Arany János találóan festette a magyar lovagkort. Beethoven zenéje megragadóan festi a lélek viharzásait. A színész ideges mozdulataival jól festette az alak jellemét. □ Hajnóczyt úgy festettem, mint egy újabb idők Socratesét. (Kazinczy Ferenc) Ha én valaha népies eposz írására vetném fejemet,
festeném a népet szabadnak, nemesnek, fegyverforgatónak. (Arany János) || a. (tárgy nélkül) (átvitt értelemben, ritka) <Művészi eszközökkel> hatásosan ábrázol, megjelenít vmit. Valósággal fest a szavával. □ A zenével is lehet festeni. (Jókai Mór) || b. tárgyas (átvitt értelemben, választékos) Vmit vmilyennek v. vhogyan, ill. (vmiről) vmilyen képet fest: érzelmileg színezett szavakkal vmit elénk tár v. vmilyennek bemutat. → Rémképet v. rémképeket fest vkiről v. vmiről; rózsásnak festi a helyzetet. Sivár képet fest az ottani állapotokról. □ Nem oly nagy e baj, mint imént balúl Festette indulatból szózatom. (Vörösmarty Mihály)
III. tárgyatlan Vmilyennek, vmilyen színben mutatkozik.
- 1. (választékos) Vhogyan fest: vhogyan v. vmilyennek mutatkozik; vmilyen hatást, benyomást tesz v. valóban olyan. Jól, rosszul, pompásan fest vki. Furcsán fest a helyzet. Ez a ruha remekül fest. Úgy fest (a dolog), mintha
A gyakorlatban nem így fest a dolog. □ Egy kicsit furcsán festett az ezüst gombos dolmányú
szenátorok közt
vedlett mellényben. (Mikszáth Kálmán) A
kék szemű idősebb atléta úgy festett, mint germán gladiátor. (Kuncz Aladár) A szőllő szomorúan festett, a fürtöket ronggyá verte a jég. (Babits Mihály)
- 2. (elavult) Nem fest a kártya vkinek: rossz lapja van, rendsz. mert nem kap azonos színű lapokat. □ A kártya "nem fest", a fiúnak Vérgyöngy izzad ki homlokán. | Tét elveszett. (Arany János)
- Igekötős igék: aláfest; átfest; befest; elfest; kifest; lefest; megfest; összefest; ráfest.
- festhetetlen; festhető.