Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FESLETT [e-ë] melléknév -en, -ebb [e, e]
  • 1. Olyan <ruha>, amelynek összevarrt részei szétváltak, varrása felszakadozott. Zubbonya rendetlen, feslett. Ilyen fesletten nem vehetem föl a nadrágot. □ Ez bizony feslett kissé, – szemlélődött a ruhán az asszony. (Gárdonyi Géza)
  • 2. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Nemi erkölcs tekintetében romlott, kicsapongó <személy, főként nő>; erkölcstelen, züllött. Feslett asszony, nőszemély. □ Kézai Simon … Orosius meséjében botránkozik meg, hol a magyarok bizonyos feslett nőktől … eredeztetnek. (Arany János)
  • 3. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Az ilyen személyre jellemző, rá valló <életmód, erkölcs>. □ Az atyák … a fiakot nagyobb gondviseléssel nem nevelik, … hanem még példát adnak a részegeskedésre, a feslett és tunya életre. (Mikes Kelemen) Neje … feslett erkölcsű asszony volt. (Tolnai Lajos)
  • feslettség.