FERTŐZŐ [e v. ë] melléknév -en [e], -bb
Olyan, ami, aki fertőz (1), fertőzést okoz, terjeszt v. erre képes; ragályos, járványos.
Fertőző anyag, beteg(ség)
, góc. A baromfivész fertőző. □ Tudták abban az elpusztult világban, hogy vannak bacilusok és más szabad szemmel nem látható lények s azok okozzák a fertőző betegségeket
(Nagy Lajos) || a. A fertőzött betegek elkülönítésére való <intézmény>.
Fertőző osztály.
- Szóösszetétel(ek): fertőzőképes.