FERTŐTLENÍT [e-e v. ë-e] ige -ett, -sen [ë, ë]; -eni [e] v. -ni
- 1. tárgyas <Személy a vmely tárgyon (főleg ruhadarabon), helyiségben levő kórokozó csírákat v. élősdieket> fizikai (hő) v. vegyi úton elpusztítja, fertőző képességüktől megfosztja őket. A beteg ruháit fertőtlenítik. A ragályos beteg szobáját fertőtlenítették. Öblögetéssel fertőtleníti a torkát. □ [A pajtában] mésszel van fertőtlenítve a padló. (Móricz Zsigmond) A felöltőjét és a kalapját szabály szerint fertőtlenítették, undor volt hozzájuk nyúlni. (Hunyady Sándor) || a. (tárgy nélkül) Fertőtlenítéssel foglalkozik, fertőtlenítést végez vhol. Az egészségügyi munkások éppen fertőtlenítenek. Klórmésszel fertőtlenítettünk.
- 2. tárgyas <Vmely anyag, fizikai tulajdonság kórokozó csírákat v. élősdieket vmely anyagon, tárgyon v. helyiségben> elpusztít; dezinficiál. Az alkohol fertőtleníti a műszereket. A gáz fertőtlenítette a lakást. || a. (tárgy nélkül) Az alkohol jól fertőtlenít.
- Igekötős igék: kifertőtlenít; lefertőtlenít; megfertőtlenít.
- fertőtlenített; fertőtleníthető; fertőtleníttet.