Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan, aminek iránya egy valóságos v. képzeletbeli tengelyre nem merőleges és vele nem párhuzamos. Ferde vonalakat húz a papírra. Ez a ferde híd nem lehet merőleges a folyás irányára. Ferde a cipője sarka. Ferdére taposta a cipőjét. Ferdére vágta a kenyeret. || a. A vízszintessel v. a függőlegessel hegyes- v. tompaszöget alkotó. Ferde tető; a pisai ferde torony; ferde pálya. Már egész ferde ez a fal. A nap sugarai ferdén esnek be az ablakon. □ Iszonyút vág most a barát feléje, Olyat, hogy utána rándult maga ferdén És csak kicsi tartá, hogy megmaradt nyergén. (Arany János) Vén bolthajtás tűnt föl, ferde torony, vitorlás csónakok és füstölgő Vezuv. (Babits Mihály) || b. (mértan) Olyan, ami se nem vízszintes, se nem függőleges. Ferde felület, sík; henger, gúla, kúp: olyan h., g., k., amelynek tengelye az alapra nem merőleges; ferde négyszög: nem derékszögű n.
2. Vmely egyenes v. megszokott kiterjedési v. haladási iránytól eltérő, elhajló. Ferde erezet a fában: (orvostudomány) ferde fej: aszimmetrikus f.; (orvostudomány) ferde nyak: olyan állású nyak, hogy a fej állandóan az egyik oldalra hajlik s egyúttal a másik oldal felé csavarodik; ferde metszésű szeme van. Ferdén áll a kalap a fején. Ferdére csúszott a nyakkendője. || a. (átvitt értelemben) Ferde szemmel néz vkire: neheztelés, gyanakvás, bizalmatlanság érzésével viseltetik vki iránt. || b. (fizika) Ferde ütközés: olyan ü., amelyben az ütköző testek középpontjának mozgási pályája nem ugyanazon egyenesen van.
3. (műszaki nyelv) Ferdén történő, ferdén álló elemekkel végzett <munka>, ill. ferde síkot mutató <eredménye>. Ferde alátámasztás; ferde gyalulás, hasítás, köszörülés; ferde nézetben: oldalról és felülről v. alulról nézett, ill. ábrázolt <dolog>.
4. (átvitt értelemben) A valóságtól, az igazságtól eltérő <szemlélet, felfogásmód>; helytelen, hamis. Ferde helyzet: nem tisztázott, kínos, kényelmetlen h.; ferde megvilágításba helyezi a kérdést; ferde felfogása van vmiről; ferde képet kap a helyzetről; ferdén látja a dolgokat; ferdén gondolkozik. □ A vandaloknak ferde bölcsesége Ismét divatba jő. (Berzsenyi Dániel) Fonák, hívságos, ferde minden (Reviczky Gyula)