Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FÉNYKÖR főnév
  • 1. Vmely fényforrástól bevilágított tér, elmosódó határú fényes gömb, amely kívülről tekintve kör alakúnak látszik. A gyertya, a hold, a nap fényköre. □ A konyhában még égő tűz kis fénykört terjeszte el. (Eötvös József) Fejem halkan hátrabágyadt, | bársonyon keresve ágyat, mit lámpám fénykörbe zár. (Tóth Árpád–Poe-fordítás)
  • 2. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Az a képzeletbeli kör (8), amelyen belül vkinek nemes szellemi v. erkölcsi tulajdonsága érvényesül, hat, sugárzik. □ Aki elsőségem fénykörét Zavarni kezdi, annak én örök Homályba döntöm vakmerő fejét. (Vörösmarty Mihály)
  • 3. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) <Embert, családot, csoportot körülvevő> pompa, előkelő környezet. Fejedelmi fénykör. Udvartartásának fénykörében sütkérezett. □ Elhagyta … családját, a fénykört, melyben született. (Jókai Mór)
  • fényköri.