Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FENYÍTŐ [e] melléknév -en [e] v. -leg [e]
  • 1. Olyan <személy>, aki vkit fenyít. Gyermekeit szelíden fenyítő anya, növendékeit szigorúan fenyítő nevelő.
  • 2. Olyan, aminek célja a fenyítés; fenyítéssel kapcs. Fenyítő eljárás, rendszabály(ok). || a. Olyan, ami fenyít; fenyítésre haszn. □ [A leány] kezeivel átölelte a cserkesz fenyítő jobbját, és … édesen könyörgött. (Jókai Mór)
  • 3. (régies) Olyan <intézmény>, ahol vmely kiszabott büntetést végrehajtanak. □ Uraik ellen dacoló jobbágyokat vittek a fenyítő gyarmatokba. (Jókai Mór)
  • Szóösszetétel(ek): fenyítőeszköz.
  • fenyítői.