FÉNYKÉPÉSZ főnév -t, -ek, -e [ë, e]
Fényképek készítésével (kedvtelésből v) iparszerűen foglalkozó személy; fotográfus. Amatőr v. műkedvelő, hivatásos, tanult fényképész; a fényképész műterme. A fényképész hat felvételt készített róla. □ Mint a magnézium, amelyet éjszaka | gyújt meg a fényképész, úgy ég a holdvilág. (Kosztolányi Dezső) Estefelé fényképész jelent meg, lefotografálták a fejem, előlről és hátulról. (Karinthy Frigyes)