FÉNYJEL főnév
Vmely fényforrás meggyújtásával és eloltásával v. mozgatásával történő jeladás <főleg sötétben, távoli személyeknek, rendsz. előzetes megállapodás alapján>.
Fényjeleket ad; felveszi, továbbítja a fényjeleket. Fényjeleket adnak a repülőknek. A hajók fényjelekkel érintkeznek. || a. (
átvitt értelemben,
ritka) <Eszmék zűrzavarában> az egyént v. a közösséget helyes irányban eligazító jelszó v. eszme. □ Ti embersorsot intéző hatalmak, Oh, küldjetek fényjelt e vak homályba. (Reviczky Gyula)