FOGHATÓ melléknév -an, (
régies) -lag (csak a 8. jelentésben), -bb
Általában olyan <személy, dolog>, akit, amelyet fogni lehet.
- 1. Olyan <személy, dolog>, akit, amelyet vhol v. vmivel fogni (I. 1) lehet. Ölbe fogható csomag; fülön fogható gyerek; fogóval fogható vaslemez. || a. (sport) Olyan <mozgó labda, korong>, amelyet a kapusnak fognia (I. 5b), védenie lehet.
- 2. Olyan <élőlény>, akit, amelyet vki foglyul tud ejteni, hatalmába tud keríteni. Hálóval fogható hal; csapdával fogható róka.
- 3. Olyan <igásállat>, melyet vmely jármű elé lehet fogni. Kocsiba fogható ló.
- 4. Olyan <dolog, személy>, amelyet, akit vmibe, vmi közé, vmire fogni (I. 11b) lehet. Kordába, korlátok közé fogható; halkabbra fogható beszéd; rövidre fogható beszéd; perbe fogható személy. || a. Olyan <élőlény, tárgy>, akit, amelyet vmilyen módon fogni (I. 11b) lehet. Szigorúan fogható gyerek; rövid kantárra fogható ló; rövidre fogható kantár, gyeplő.
- 5. Olyan <mulasztás>, amelyet vkire, vmire rá lehet fogni. A Jancsira fogható hiba; a nyomdára fogható sajtóhiba.
- 6. Olyan <rádióállomás>, melynek leadását vmely készülékkel fel lehet fogni. Ezzel a készülékkel csak Budapest fogható.
- 7. Vkihez, vmihez fogható: hozzámérhető, vele összehasonlítható, vele fölérő. Nincs hozzád fogható; semmi sem fogható hozzá. □ Barátnéi [közül]
egy sem volt hozzá szépségre fogható. (Jókai Mór) Aligha van hozzád fogható gazdag ember Veronában. (Mikszáth Kálmán)
- 8. (régies) Olyan <dolog>, amelyet fel lehet fogni. □ Ha [a gyermek]
valamely gyarlóságot már az életből ismer, akkor éppen hasznos azt a színen látnia, mert ott
oktatást is veszen, mit az élet (gyermekeknek foghatólag) nem mindenkor nyújt. (Vörösmarty Mihály)
- Szóösszetétel(ek): fegyverfogható; kézzelfogható.
- foghatóság.