Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FÉNYCSŐ
FENYEGET
FENYEGETÉS
FENYEGETŐ
FENYEGETŐDZIK
FÉNYEGYSÉG
FÉNYELMÉLET
FENYÉR
FÉNYERŐ
FÉNYERŐSSÉG
FÉNYÉRZÉKENY
FÉNYES
FÉNYESEDIK
FÉNYESÍT
FÉNYESKEDIK
FÉNYESSÉG
FÉNYESSÉGES
FÉNYÉV
FÉNYEZ
FÉNYEZÉS

FENYÉR [e] főnév -t, -ek, -e [ë, e]
  • 1. (régies, irodalmi nyelvben) Kopár, gyér fűvel és bokrokkal benőtt sík terület. □ A fenyérről Habokra szálltanak. (Tompa Mihály) Puszta földön, sík fenyéren Zene hallik sötét éjen. (Arany János) Szél süvít a bús fenyéren. (Komjáthy Jenő)
  • 2. (tájszó) Nedves, zsombékos helyeken tenyésző vékony szálú fű. || a. (tájszó) Száraz, füves lejtőkön, sovány legelőkön tenyésző, évelő, bokros fű (Andropogon ischaemum).
  • Szóösszetétel(ek): fenyérróna.
  • fenyéres; fenyéri.