Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FENŐACÉL
FENŐKŐ
FENŐSZÍJ
FENSÉG
FENSÉGES
FENSŐ
FENSŐBBSÉG
FENSŐBBSÉGES
FENSŐSÉGES
FENT
FENTEBB
FENTEREG
FENTI
FENTÍRT
FENTŐ [1]
FENTŐ [2]
FÉNY
FÉNYÁR
FÉNYBOGÁR
FÉNYCSÓVA

FENNHANGON határozószó, (ritka) fönnhangon (kissé választékos) Természetes, jól hallható beszédhangon; nem magában v. nem suttogva. Fennhangon beszél, olvas. Eleinte suttogtak, majd fennhangon folytatták a beszélgetést. || a. Hangos szóval, emelt hangon, messze hallhatóan. □ Hogy én őt szeretem, | … fennhangon kiáltja ezt | … szivem. (Petőfi Sándor) Mit szívem váltig óhajt És fennhangon kér ajakam: Az, hogy csak éljek! (Tompa Mihály)