Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
FENNHÉJÁZÓ [fënhéjázó v. fenhéjázó] melléknév -n v. -an, -bb fönnhéjázó (választékos)
1. Olyan <személy>, aki helyzetéből rendsz. hatalmából következő elbizakodottságában másokat lenéz, másokkal dölyfösen viselkedik; gőgös, pökhendi. Fennhéjázó hivatalfőnök, parancsnok. □ Lendvayné a büszke, fennhéjázó királyleányt nem elég méltósággal s fenséggel ábrázolá. (Vörösmarty Mihály) Fennhéjázó lett és goromba, mint akár az uradalmi fiskus. (Krúdy Gyula)
2. Ilyen személyre jellemző, vele kapcs., rá valló, tőle származó. Fennhéjázó hang, kijelentés, szavak, tervek. □ [A tatárok vezérének] föltételei elég fennhéjázók és büszkék voltak. (Jókai Mór) A bíró fennhéjázó tekintettel fordult a jegyzőhöz: Tegye jegyzékbe e fontos vallomást. (Mikszáth Kálmán)