FENEGYEREK főnév (
bizalmas)
Olyan ember, aki mindenféle módon olykor esztelenségeket is elkövetve meg akarja mutatni, hogy ő többet mer, mint mások; meghökkentően vakmerő.
Adja, játssza a fenegyereket. Tetszik neki, hogy fenegyereknek tartják. □ Fene gyerek volt az a kun László, | Magyarország egykori királya! (Petőfi Sándor) Hejh asszonyom, mikor ön még Vilma volt s mikor én még fenegyerek voltam! (Eötvös Károly)
- fenegyerekeskedik; fenegyerekség.